Köszönöm, hogy megtanítottál a főzés és a háztartásvezetés minden csínjára-bínjára, az apró trükkökre, amik megkönnyítik az életem. Megtanítottál spórolni is, megkérdezni önmagamtól, "tényleg szükségem van erre?".
Hálás vagyok érte, hogy tőled örököltem a kultúrára és a különleges dolgokra való fogékonyságomat, a lázadást. Hálás vagyok azért, hogy támogatod a szokatlan ötleteimet, az életmódomat, és azt, hogy önmagam legyek, még akkor is, ha a társadalomból picit kilógok.
Köszönöm, hogy ápoltál, mikor beteg voltam. Emlékszem, mindig kaptam valamilyen vigaszajándékot, mesekönyvet, kindertojást, ha ügyes voltam az orvosnál.
Hálás vagyok neked azért a rengeteg szeretetért, amit tőled kaptam. Az önfeláldozásodért, azért a rengeteg áldozatért, amit miattunk hoztál.
Hálás vagyok neked, mert sosem félsz kimutatni a szeretetedet.
Köszönöm, hogy mindig meghallgatsz, ha bánt valami, köszönöm, hogy bármikor felhívhatlak, és hogy te is rendszeresen felhívsz. Köszönöm, hogy aggódsz értem, és hogy mindig számíthatok rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése