2014. július 25., péntek

Lackó

Hálás vagyok neked, mert melletted meg kellett tanulnom azzal foglalkozni többet, ami van, és kicsit elengedni azt, ami nincs. Megtanulni  bízni, törődni, nem birtokolni. Hálás vagyok, mert a veled töltött időben mindig szuperpszichológusnak éreztem magam, (mintha) mindig tudtam (volna), mi jár a fejedben. Teret adtál a bizonytalan helyzetek kezelésének gyakorlására, ami nekem nehéz. És a kitartást is gyakorolhattam.

Köszönöm a szeretetet, amit tőled sugárzik felém és a világ felé. Tőled elleshettem, milyen, mikor valaki mindenkivel szuperkedves és figyelmes.

Köszönöm, hogy támogattad az ötleteim megvalósítását, bátorítottál velük kapcsolatban, köszönöm, hogy láttad bennük a potenciált.

Köszönöm, hogy szuper programokon voltunk együtt. Köszönöm, hogy megismerhettem a lelked.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése